eniko.hajas
30-08 2016 22:44
wrote:
Toth Eszti:
Drága Andris!
Annyira fáj, hogy így kellett lennie...
Tudtam, mindig is éreztem, hogy borzasztó nagy keresztet cipelsz. Még életünk legfelszabadultabb, leggondtalanabb időszakában, az egyetemi évek alatt is éreztem, hogy a vidám mindennapok mögött, valahol mélyen, nagy kérdések, fájdalmas érzések és nehéz gondolatok lapulnak. Nagyon megtisztelő volt, hogy ezeket néha megosztottad velem. Aztán teltek az évek, nagy távolságok választottak el bennünket, de mindig tudtunk egymásról, boldog voltam ha hallottam Felőled. Örültem minden levelednek, telefonhívásodnak, amikor egy-egy mérföldkőhöz értél, és megosztottad velem.
Andris! Én mindig hittem benne, hogy elbírod ezt a keresztet! Nagyon fáj, hogy nem tudtam segíteni.
Az egyetem utolsó nagy buliján, az államvizsgát követő banketten, vidám italozás közben kaptam Tőled egy tablóképet, amire ezt írtad nekem emlékül: "Eszti! Most túl elfogult vagyok Veled szemben, józanul folytatom, de nagyon szeretlek!"
Én is nagyon szeretlek Andris! A szívemben őrizlek.
Isten áldjon az utadon!
eniko.hajas
30-08 2016 22:44
wrote:
Toth Eszti:
Drága Andris!
Annyira fáj, hogy így kellett lennie...
Tudtam, mindig is éreztem, hogy borzasztó nagy keresztet cipelsz. Még életünk legfelszabadultabb, leggondtalanabb időszakában, az egyetemi évek alatt is éreztem, hogy a vidám mindennapok mögött, valahol mélyen, nagy kérdések, fájdalmas érzések és nehéz gondolatok lapulnak. Nagyon megtisztelő volt, hogy ezeket néha megosztottad velem. Aztán teltek az évek, nagy távolságok választottak el bennünket, de mindig tudtunk egymásról, boldog voltam ha hallottam Felőled. Örültem minden levelednek, telefonhívásodnak, amikor egy-egy mérföldkőhöz értél, és megosztottad velem.
Andris! Én mindig hittem benne, hogy elbírod ezt a keresztet! Nagyon fáj, hogy nem tudtam segíteni.
Az egyetem utolsó nagy buliján, az államvizsgát követő banketten, vidám italozás közben kaptam Tőled egy tablóképet, amire ezt írtad nekem emlékül: "Eszti! Most túl elfogult vagyok Veled szemben, józanul folytatom, de nagyon szeretlek!"
Én is nagyon szeretlek Andris! A szívemben őrizlek.
Isten áldjon az utadon!
