eniko.hajas
30-08 2016 13:59
wrote:
Villanyi Jucus:
Döbbenet, szomorúság, könny, kérdőjelek. Aztán jöttek az emlékek: Gödöllő, egyetem, sztorik, utazások, bulik, beszélgetések, érzések, sóhajok, remény. Napok óta fájdalmat érzek. Kavarognak bennem a gondolatok. Aztán eszembe jutott, hogy egyszer régen olvastam valahol néhány sort, ami elmondja, leírja, amit én nem tudok ennél jobban megfogalmazni, és ami tanulság mindnyájunknak:
„Mindannyian kerülünk olyan helyzetbe életünk során, mikor talán úgy érezzük, nincs tovább, mindennek vége. Megtapasztaljuk a lélek koromsötét éjszakáját. Nehéz akkor meglátni, hogy az idő jó orvos, a legtöbb sebet begyógyítja. Ki kell tartanunk, mert azt tapasztaljuk, ha a szenvedésen átvergődünk, másként látjuk az életet: bizonyos dolgok, az örök értékek, a kapcsolataink felértékelődnek, a pelyvát pedig elhordja a szél.” (B. Cs.)
Te más utat választottál, Andris. Szeretettel gondolok Rád, az emlékekre, arra az időszakra, mikor útjaink találkoztak. Hiszem, hogy a halál után folytatódik valahol az alkotó, világot teremtő munkánk, magasabb szinten, bölcsebben.
Nyugodj békében!
eniko.hajas
30-08 2016 13:59
wrote:
Villanyi Jucus:
Döbbenet, szomorúság, könny, kérdőjelek. Aztán jöttek az emlékek: Gödöllő, egyetem, sztorik, utazások, bulik, beszélgetések, érzések, sóhajok, remény. Napok óta fájdalmat érzek. Kavarognak bennem a gondolatok. Aztán eszembe jutott, hogy egyszer régen olvastam valahol néhány sort, ami elmondja, leírja, amit én nem tudok ennél jobban megfogalmazni, és ami tanulság mindnyájunknak:
„Mindannyian kerülünk olyan helyzetbe életünk során, mikor talán úgy érezzük, nincs tovább, mindennek vége. Megtapasztaljuk a lélek koromsötét éjszakáját. Nehéz akkor meglátni, hogy az idő jó orvos, a legtöbb sebet begyógyítja. Ki kell tartanunk, mert azt tapasztaljuk, ha a szenvedésen átvergődünk, másként látjuk az életet: bizonyos dolgok, az örök értékek, a kapcsolataink felértékelődnek, a pelyvát pedig elhordja a szél.” (B. Cs.)
Te más utat választottál, Andris. Szeretettel gondolok Rád, az emlékekre, arra az időszakra, mikor útjaink találkoztak. Hiszem, hogy a halál után folytatódik valahol az alkotó, világot teremtő munkánk, magasabb szinten, bölcsebben.
Nyugodj békében!
