Some unspecified error has occurred.

Kurucz Andras

May 1, 1974 - August 19, 2016

Andrast mindenki ismerte es szerette. 1992-1997 kozott egyutt jartunk a Godolloi egyetemre. Nevettunk, sirtunk, tanultunk, sportoltunk, veszekedtunk, kibekultunk, tancoltunk, filozofaltunk, lelket ontottunk egymasba, vedtuk egymast, inspiraltuk egymast. Csalad voltunk. Andrasnak mindenkihez volt egy jo szava, mindenkivel kijott, csendes barat volt. Mindig szamithattunk ra. Nem itelkezett, csak a jot latta bennunk. Egy konyvet irhatnek a sok kozos kalandrol. Az o kalandja most veget ert.

More... Less...

  • Memories Memories
    One moment please, your post is being saved...
  • Image Image
    To attach an image drag & drop it here or
    One moment please, your post is being saved...
  • Video Video
    Upload a video on YouTube and paste the code here:
    One moment please, your post is being saved...
  • Condolences Condolences
  • Condolences Condolences
    One moment please, your post is being saved...

Filter: Show all labels

eniko.hajas 2016-08-31 15:55:45 wrote:

Hertelendy Szabolcs: Andrásom! A mi közös történetünk még Debrecenben indult az agráron. Mindkettőnknek túl merev volt az ún. rendszer, szerettünk volna szabadabbak lenni. Így sodort össze minket az élet, és úgy érzem a gödöllői évek alatt végre igazán szabadok lehettünk. Az évek, évtizedek lassan teltek, de nem volt olyan alkalom, hogy ne emlegessünk fel Téged. Kevés olyan embert ismertem, ismerek akit ennyire egyöntetűen mindenki szeretett volna. Még akkor is szerettünk, amikor dühösek voltunk rád ha hívtunk és nem jöttél. Mindenki bízott benne és őszintén remélte, hogy megtaláltad az utad, a lelki békéd. Sajnos nem így történt... Most is úgy gondolom, hogy Benned semmi hiba nem volt. A világnak kellene megváltoznia. Biztos vagyok benne, hogy a jó végül mindig elnyeri jutalmát. Ha nem is itt, ahol valónkban élünk, hanem valahol máshol ahol érvényesek az örök törvények.

eniko.hajas 2016-08-31 15:55:45 wrote: Hertelendy Szabolcs: Andrásom! A mi közös történetünk még Debrecenben indult az agráron. Mindkettőnknek túl merev volt az ún. rendszer, szerettünk volna szabadabbak lenni. Így sodort össze minket az élet, és úgy érzem a gödöllői évek alatt végre igazán szabadok lehettünk. Az évek, évtizedek lassan teltek, de nem volt olyan alkalom, hogy ne emlegessünk fel Téged. Kevés olyan embert ismertem, ismerek akit ennyire egyöntetűen mindenki szeretett volna. Még akkor is szerettünk, amikor dühösek voltunk rád ha hívtunk és nem jöttél. Mindenki bízott benne és őszintén remélte, hogy megtaláltad az utad, a lelki békéd. Sajnos nem így történt... Most is úgy gondolom, hogy Benned semmi hiba nem volt. A világnak kellene megváltoznia. Biztos vagyok benne, hogy a jó végül mindig elnyeri jutalmát. Ha nem is itt, ahol valónkban élünk, hanem valahol máshol ahol érvényesek az örök törvények.

Comments ()

  • No comments.